Habár, Kossuth döntéseivel nem érthetünk minden esetben teljesen egyet, bizonyos, hogy a haza egyik legenergikusabb politikusát tisztelhetjük benne, aki még akkor sem adta fel a nemzetért folytatott harcot, amikor örök száműzetésbe kényszerült. A harcos, önmagáért bármikor kiálló ország-imázs megszilárdítása is az ő nevéhez fűződik. Az, ahogyan világ Magyarországról vélekedett sokat változott Kossuth emigrációban töltött évei alatt.

December 13, azaz Luca napja alkalmából készült el új pólókollekciónk. Miután kigyönyörködtük magunkat benne, érdemes pár szót ejtenünk magáról az ünnepről. A Gergely-naptár életbe lépése előtt e napon volt az év legrövidebb nappala, és az év leghosszabb éjszakája, ebből adódóan gonoszjáró napként tartották számon. A magyar néphitben Luca alakjának nincs köze Szent Lúciához, a vakok védőszentjéhez. Nálunk kísértetszerű lény, aki vagy csúnya öregasszony, vagy fehérleples alak formájában jelenül meg a néphiedelemben.

Halottak napját november 2-án 998. óta tartja meg a keresztény egyház. Ez az ünnep összefügg azzal a századvégi szorongásos hangulattal, mely 1000-re a világvégét várta. Ilyen elképzelések mellett igyekeztek a halottakkal "jóban lenni", az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. A sírokon gyertyát gyújtottak, hogy "szegény, fázós lelkek annak fényénél melengethessék magukat".

E napon ma is szokás a sírok megtisztítása, feldíszítése és gyertyák gyújtása a halottak emlékezetére. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé szokás, hogy számukra is megterítenek, kenyeret, sót, vizet tesznek az asztalra. A bukovinai magyarok sütnek, főznek és kiviszik az ennivalót a temetőbe, osztogatják. Gyertyát gyújtanak otthon, ahány halottja van a családnak, annyit.

Attila, Benyovszky, Szisz, Bartók, Csapó, Faludy, Erdős és az Éneklő bolond.

Csupa szép évforduló! Borosjenői és szegedi gróf Tisza Lajos, politikus, miniszter, a Szegedet elsöprő árvíz után a város újjáépítésének királyi biztosa 1832. szeptember 12-én Geszten látta meg a napvilágot. A cikkben bővebb életrajz és egy különös szobor.

A többé-kevésbé menetrendszerű vasúti közlekedés 75 éve, 1932. szeptember 12-én indult a Budapest-Hegyeshalom vonalon. Technikatörténetileg érdekes és trendi, hogy ez volt a világ első vasútvonala, mely az országos villamos hálózat frekvenciáján működött, így megtakarítva a bonyolult és költséges transzformációt. Ehhez természetesen mozdony kellett.

Varró Dániel rímzsonglőr még '99-ben Daniként robbant be a köztudatba, Bögre Azúr c. kötetével, különösen pedig annak Változatok egy gyerekdalra ciklusával, amelyben a Boci, boci tarkát íratja meg hazánk és a külhon nagy költőivel.

Szeptember 11-ről a nagy "keresztény" birodalom elleni csapás, a World Trade Center pusztulása jut eszébe az emberek többségének. Háromszáztíz évvel ezelőtt az oszmán birodalom szenvedett katasztrofális méretű vereséget az egyesült keresztény csapatoktól. A zentai csata híre napok alatt bejárta Európát, a győztesek a kereszténység diadalát ünnepelték a "betolakodó pogányok" felett.

Tamási Áronra emlékeztek Farkaslakán, az író szülőfalujában. A székely lélek nagy ismerője ebben a hónapban született, éppen 110 évvel ezelőtt. Farkaslaka lakóinak hagyományos foglalkozása a szénégetés, ezért a rendezvényt hagyományosan „Szenes napok"-nak hívják, amelyen részt vettek a magyarországi testvértelepülések, így Lengyeltóti és Kemence küldöttségei is.