Minden tanév végén a végzősöket ballagáson búcsúztatják, a középiskolákban még szalagot is tűznek. Eléneklik a Gaudeamus Igiturt, de vajon tudják-e, honnan származnak ezek a szokások?

Eme különleges háziállatunk a hatvanas évek végére csaknem teljesen kipusztult. A mai állomány 200 tehénből, pár bikából, és mondhatni egy ember "törvénysértéséből" éledhetett újá.

Rózsa János alezredes azt kérte a hazatérő MÁV tiszttől, hogy tájékoztassa az itthoni állapotokról, aki meg is írta egy levélben az általa látottakat-hallottakat. A levél hiteles, tiszta képet ad a hazai viszonyokról, így értékes kortörténeti dokumentum. Tollát egyedül az a szándék vezette, hogy hasznos és pontos információkkal szolgálhasson a hazatérését latolgató főtisztnek. (...) Török József levele, a szegedi Népbíróság által lefolytatott tárgyalás, valamint a vádlott kétségbeesett kiútkeresése jól érzékelteti hat évtized távolságból, hogy „kibontakozó demokrácia” helyett egy totalitárius rendszer kiépülése felé haladt Magyarország.

Magyarország történelmében kiemelt szerep jut a nemzetiségek és a magyarság viszonyának alakulásának. Nem is csoda, hiszen hazánkba rengetegszer hívtak be külföldről telepeseket. Ruszinok, románok, szerbek, svábok, tótok és megannyi nép kapott itt helyet. Belpolitikánk sajnos sokáig mellőzte velük való sokszor mérges helyzet rendezését. Ennek ellenére mégis a világon elsőként hazánk kezdeményezett ilyen jellegű lépéseket.

Ezen felkavaró eseményeket hozó nap után Sándor nem tud aludni és az éjszaka nagy részét az asszonnyal tölti. Mindenkinek szüksége van inspirációra. A következő megállapításra jutnak: „Logikailag a forradalom első lépése és egyszersmind fő kötelessége szabaddá tenni a sajtót… azt fogjuk tenni! A többit az Istenre bízom és azokra, kik rendelve vannak, hogy a kezdetteket folytassák; én csak arra vagyok hivatva, hogy az első lökést tegyem.” – Írta Pefőfi naplójába. Tulajdonképpen nem volt semmilyen konkrét elképzelés, csak hajtotta a hazafias tűz, költőnk fiatal szívét. Nincs terv, de győzni fogunk! Ettől még szebb a történet. A merev megemlékezésekben gyakran úgy jelennek meg a márciusi ifjak, mint az előre programozott robotok, kiknek minden lépésük sarahconnorosan ki volna számítva.

A háború egyik alapvető fontosságú eleme az ellenség megtévesztése és ez által való legyőzése. A keleti nomád népeknek életmódjukból kifolyólag szinte lételemükké, életük részévé vált a háborúskodás. Megannyi technikai, stratégiai és taktikai újítás származik tőlük e téren. Méltán híresek voltak többek között hadi cseleikről, amelyek segítségével a nagy dicsőségre tettek szert a letelepült életmódot folytató népek hadseregei felett is.

Idén, 2007-ben pedig még azt is elfelejtjük, hogy 1100 éve egy győztes csata miatt fejezhettük be a honfoglalást. 907 azonban nemcsak a honszerzés befejező dátuma, hanem Árpád nagyfejedelem halálának hagyományos évszáma is, aki feltételezések szerint éppen ebben a csatában kaphatott halálos sebet, és akinek a dinasztiája kilenc szentet és boldogot adott Európának.

A békediktátum aláírása és a mind a magyarországi, mind nemzetközi ratifikálása között eltelt néhány hónap. Kevesen tudják, hogy ezen időszak alatt magyar vezetőség nem ült tétlenül és várta a beteljesedést, hanem kétségbeesésében próbálta megragadni azon lehetőségeket, amivel az ország számára kedvező határmódosítást lehet elérni.

Az orosz cári segítséggel levert magyar szabadságharcot követő kegyetlen megtorlás nyitányaként - a bécsi forradalom kitörése és Latour hadügyminiszter bécsi felkoncolásának évfordulójára időzítve -, 1849. október 6-án végezték ki Aradon - felségsértés és esküszegés vádjával - az oroszok elõtti világosi fegyverletétellel vérig sértett báró Julius Jakob von Haynau táborszernagy rendelkezése alapján azt a 13 honvédtábornokot, akik a júniusi cári beavatkozás utáni egyre kilátástalanabb katonai helyzetben is hűek maradtak a független magyar kormánynak tett esküjükhöz, és életüket is hajlandók voltak feláldozni a magyar szabadság szent ügyéért.

A kápolnai szövetségkötés az akkori időkben szokatlanul radikális és modern megoldás volt egy nemzetek fölötti unióra, egységre. Nem királyok egyesítettek figyelem és törődés nélkül népeket, hanem a népek vezetői ismerték fel dolgozták ki és rögzítették törvényben azt, hogy egymás tiszteletével a gyakran törékeny békés egymás mellett élés dolgos egymással együtt éléssé is válhat, és ez az erő minden érintett nép felemelkedését hozza.