Galamb József, a Ford T-modell atyja.

Tidzsi, k, 02/20/2007 - 20:50

Felületesebb ismeretekkel rendelkező embereknek Makóról a hagyma jut eszébe, esetleg Jeruzsálem Pedig van pár nagy alakja e városnak. Ilyen például Galamb József akit posztumusz 2000-ben avattak díszpolgárrá.

Galamb József 1881-ben születet Makón. Középfokú tanulmányai után a Budapesti Felsőipariskolában (ma Bánki Donát Műszaki Főiskola) tanult. Mellette a Műegyetem különböző tanfolyamait látogatta. A diósgyőri vasgyárban dolgozott műszaki rajzolóként, majd bevonult a haditengerészethez. Itt ismerkedett meg a Kranlich torpedó-naszád parancsnokával, Horthy Miklóssal, aki felfigyelt a tehetséges gépészre. A „gyors” sorkatonai szolgálat után akkori jó szokás szerint elindult világot látni, amiben nagyban segítette, hogy elnyerte akkori munkahelye az aradi Magyar Automobil Rt. ösztöndíját. Németországi kiruccanása során Frankfurtban az Adler Werke-nél dolgozott motor-összeszerelőként. 1903. októberében két iskolatársával együtt utazott ki Amerikába, mert mindenképpen látni szerette volna az 1904-es St. Louis-i automobil kiállítást.

"Akkoriban egy motort teljes egészében egyetlen ember állított össze. Szó sem volt futószalagról, mindenkinek egy komplett erőforrás jutott osztályrészül"
- Galamb József -

Dobozsarok-ragasztóként, és szerszámkészítőként dolgozott. Ezután került be az amerikai autós iparba, először porlasztókat szerelt össze majd ismét szerszámkészítő lett. 1905-ben egy barátjához utazott Detroitba, és annyira megtetszett neki a város, hogy ott maradt. Próbált állást találni, a Cadillac cég egy embere bizalmatlanul fogadta és nem adta meg neki a kívánt összeget, 20 dollár helyett 18 dollárt ajánlott így Galamb visszautasította. Mr. Johnson aki a később a Lincoln főmérnöke lett, valószínű verte a fejét a falba mikor kijött a T-model. Az Oldsmobillal egyetemben próbálta is átcsábítani Galambot, de ő mindkettőt visszautasította, azonban Childe Harold Wills ajánlatát elfogadta, és 1905. december 11-én belépett a Fordhoz, ami akkoriban egy „kis” 300 főt dolgoztató vállalkozás volt a sok között. Akkoriban saját autójuk nem volt, más gyártók alkatrészeiből szerelték össze autóikat.
Érdekes, hogy egy 2 éve létező céget választott a nagyok helyett. A történelem egyik leghülyébb kérdése a „mi lett volna ha”, de kénytelenek vagyunk elmerengni, hogy mégiscsak mi történt volna, ha nem a Fordot választja. Nem tudni. Valószínű idővel máshol is tervezet volna valami nagyot, bár Ford híres volt arról, hogy jól ki tudta használni emberei szürkeállományát, emiatt valószínű, hogy a megfelelő helyet választotta.
Ford hamarosan felfigyelt József precíz rajzaira, majd a fentebb említett Harold be is mutatta neki (aki mellesleg hollandnak gondolta). Galamb dolgozott a Model N-en a Model K-n mielőtt főnöke felkereste volna egy új automobil ötletével.

"Joe, új autót szeretnék tervezni. Készíts elő magadnak egy speciális szobát a harmadik emeleten. Vidd fel a rajztábládat és egy palatáblát, és kezdjünk el dolgozni az új típuson" -emlékezett vissza a T-modell születésére közel 50 évvel később "Joe", Galamb József.

Első körben nagy újítás a T-modellen a bolygóműves váltó, melyet fél év alatt tervezett meg, valamint a levehető hengerfejű motor. Galamb József, Childe Harold Wills és Farkas Jenő másfél évi munkája eredményeképpen elkészült az első Ford T-model (Model T , avagy Tin Lizzie). A gyártás 1913-ban gyorsult fel igazán, mikor Galamb tervei alapján megszületett a futószalagos gyártás. Akkoriban (állítólag - Tidzsi) 10 másodpercenként gördült ki egy autó az üzemből. Kezdetben minden T-modell fekete volt ebből született pár legenda. Talán a legelfogadhatóbb a száradási idő miatti színválasztás, de elképzelhető az is hogy Ford nagyon olcsón szerzett be nagy mennyiségű fekete festéket.

„Vevőink minden színigényét ki tudjuk elégíteni, ha fekete kocsit rendelnek.”
- Henry Ford -

Ez a modell ültette autóba Amerikát. Nagy mennyiségben gyártották megfizethető áron a kisembereknek. Hitler is megkísérelte ezt majdnem 30 évvel ezután. Ő Ferdinand Porsche-t kérte fel egy népautó megtervezésére, meg is született csak a népnek nem jutott belőle. Ez volt a Volkswagen Bogár. Ennek érdekessége, hogy a Porsche-nak tulajdonított Bogárkát Barényi Béla tervezte.
20 évig gyártották a T-modellt és közel 15 millió (!) példányban kelt el. 2000-ben 100.000 (!) működő képes T-modell létezett a világon. Annak ellenére, hogy volt pár hibája. A Fékek például könnyen túlmelegedtek, a betétek elégtek. Sajnos Ford nem volt hajlandó javítani… Így is vitték, mint a cukrot…

Galamb másik nagy alakítása volt Farkas Jenővel karöltve a Fordson traktor. Ford szeretett volna egy kicsi traktort gyártani, amit nők is „könnyedén” vezetnek (ja, szervó nélkül – Tidzsi) értem ez alatt, hogy ne kelljen egész estét betöltő hátat gyúrni hölgyeknek se, hogy a farmon dolgozhassanak, míg férjük a háborúban harcol.
1915-ben kezdte el tervezni. Nagy részben Nagy Britanniában használták a fentebb említett háborús okokból.
1919-ben főmérnöki titulust kapott, ekkor 200 ember dolgozott a keze alá. Elbocsátásokat nem szerette, ezért ha el kellett küldeni pár embert inkább átszervezte valahogy a munkakörüket, hogy ne tűnjön fel. 1922. őszén, családja beindíthatta a Ford kereskedést Makón, majd Békéscsabán is nyitottak egy üzletet. Előbbi még mindig áll. Jelenleg küzdenek azért, hogy múzeummá léphessen elő a romos épület. Egy darabig Horthy István is dolgozott a Ford gyárban. Galamb közreműködésével, Henry Ford saját kezével írt levélben invitálta. A traktorkísérleti és konstrukciós osztálynál helyezkedett el.
Galamb később részt vett a V-8 modell kifejlesztésében, majd ’42-ben hathengeres autót tervezett.
József többször is hazalátogatott: 1911, 1913, 1922, 1926, 1929, utoljára 1932-ben látogatott az országba. Budapesten több előadást tartott a Magyar Mérnök és Építész egyletben.
Amerikában nősült meg Dorotty Beckham–et vette el. Két leányuk született.
A ’40-es évek végétől a politikai viszonyok alakulása miatt nem tudta tartani a kapcsolatot a Magyarországi rokonsággal.
1955. december 4-én hunyt el Detroitban.

A ’80-as évekig „nem illet” róla beszélni. Majd a 1981-ben emléktáblát helyeztek el róla születésének 100. évfordulója alkalmából a volt Ford lerakaton.
1990-ben a Makói Szakképző iskola felvette a nevét.
1999-ben Las Vegasban egy nemzetközi zsűri a közönség bevonásával a Ford-T modellt választotta az évszázad autójának.

Részben kapcsolódik Józsefhez, de fontos, hogy Henry Ford 1928-ban ajánlatot tett a magyar kormánynak egy Esztergom melletti autógyár felépítésére, mellyel a balkáni és közel keleti országokat látta volna el Ford autókkal. Henry hajlandó lett volna főközlekedési utakat építeni, és korszerűsíteni Magyarországon, ha elfogadjuk az ajánlatát. A kenyérmezei 10.000 embert foglalkoztató gyár felépülését azonban német gazdasági érdekek „megvétózták”. Kijelentették, ha Magyarország nem vesz tőlük autót, és megengedjük a gyár építését, akkor Németország nem vesz át magyar gazdasági termékeket. Nehéz döntés lehetett, de visszautasítottuk az ajánlatát.
Megint jövök a mi lett volna ha dologgal, de kérem nézzék el nekem nem bírom ki. A történelem ismeretében érdekes lett volna, ha Magyarországon a II. Világ-háborúban amerikai gyár alakul. Valószínű államosítva lett volna, és az nyugati „felszabadítók” is jobban kapkodták volna a lábukat, hogy a szovjetek előtt ideérjenek.
Nem merengek a múltról, nézek inkább a jövőbe, mert sok ily hatalmas koponyát adunk még e világnak, mint amilyen Galamb József volt. Isten nyugosztalja.

Többé kevésbé használható, és összezavaró források:
Szentesinfo
Sk-Szeged
ritzsite
cromax
Totalcar
V8cars
Vezess.hu

Tidzsi. 2007. február 20.

Vote Result

A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

( kategóriák:

Portrék

)

Belépés

Navigáció

Galamb József, a Ford T-modell atyja.

Vote Result

Very interesting post, I

Puma running shoes

دردشه

Christian Louboutin shose

Christian Louboutin shose

NBA Basketball Shoes

Paul Smith Sale

mbt shoes/the Christian Louboutin

عيون

دليل - منتديات -

KIÁLLÍTÁS

védelem

T remek!

Emez itten má' he!